Székelyudvarhely

Székelyudvarhely történelme a Csicser, a Budvár, a Székely-támadt vár és a Szent Miklós-hegy közé ékelodik. Legosibb története a Budvárnak van, melyet a legenda szerint – a hun királynak – Attilának a testvéröccse Buda épített, és amelyet 1241-ben a tatárok leromboltak. A Budvár mellett található a Csicser, csúcsán az orhely-váracska romjaival. A Székely-támadt vár maradványa amely egykor kolostor volt a központban található. 1562-ben, János Zsigmond idejében, fellázadt a székelység, amely lázadás kudarcba fulladt. Innen ered a Székelytámadt elnevezés. A látványosságai közé tartozik a román kori Jézus-kápolna, a Szent Ferenc-rend kéttornyú temploma és kolostora, a Szent Miklóshegyi római katolikus templom valamint az egész város dísze a Tamási Áron gimnázium.

Gyilkos-tó

A Keleti-Kárpátok keblén ringó, legendástörténetu torlasz-tó a Gyilkos-tó, a Nagy Hagymást átszelo Békás-patak csobogása és az ot kíséro meredek sziklabércek, örök élményt varázsolnak a látogatónak.

Szent Anna-tó

"Mint nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbenyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet, s szebb képet ennél nem találtok". (Benedek Elek) Délkelet-Európa egyedüli épen maradt vulkáni krátertava, mely a Kárpátok kialakulásával összefüggo eroteljes vulkáni tevékenység eredménye. Élovilága szegényes, ami csökkent ásványi anyag tartalmáról tanúskodik, krátere 950 m-es szintig mélyed. Vastag iszaprétege a feltöltodés jele. Ikerkrátere a Mohos elöregedett, vize évezredeken át fokozatosan apadt, majd elmocsarasodott, és mint havasi tozegláp ismeretes.

Csíksomlyó

A csíksomlyói barokk kegytemplom "mint osi Mária-kegyhely" nemzeteket és nemzedékeket vonz a nagyságával, szépségével és csodatévo erejével. A pünkösdi zarándoklatokat 1567 óta, vagyis a Tolvajosi gyoztes csata után tartják, annak emlékére, hogy a csíki és a gyergyói katolikusság elhárította szüloföldjérol az eroszakos hittérítés veszélyét. A Napba öltözött Asszonyt ábrázoló reneszánsz kegyszobor a zarándoklatok középpontjában áll.

Szováta-fürdo

Történelmi okiratok arról vallanak, hogy már a rómaiak idején kiaknázták a sót és ismerték a sóstavak gyógyhatását is. Szovátán a régi sóbányák helyén, vagy a folyóvizek által a só kioldásával képzett barlangok beomlása folytán sós tavak jöttek létre. A vidéknek jellegzetes képet adnak a csillogó víztükrök. A legismertebb tava, a Medve-tó " amely a nevét a kiterített medveborhöz hasonló alakjáról kapta" a Cseresznyés hegység alatt jött létre. A heliotermikus, rendkívül sós vizu tó gyógyhatása az izületi és noi betegségekben szenvedok gyógyítására szolgál.

Fogarasi-havasok

Babits Mihály, a Fogarason élo költo szavai huen vallanak a Déli-Kárpátok gyémánt havasairól, alkonyi lila árnyairól:
"Fellegszeru hegyek,
hegyszeru fellegek,
hol a köd testet ölt,
a ko meg fellebeg,
s alig leírhatón,
alig képzelheton
fátyolos napsugár
szikrázik a teton."
Az "Erdélyi-Alpok" a magashegyi turizmus kedvelt központja. Sziklafalai és a mellékgerincek éles tarajai, több sziklamászásra alkalmas útvonalat is kínálnak. Magashegyi természeti viszonyoknak megfelelo felszerelés, öltözék szükséges az ide vágyó turistának. Gleccserlépcsok mögött meghúzódó, csillogó tavak a hegység különleges színfoltjai.


             Created by DirectWeb in 2005 (c).